Bejelentés


Dalmakutyai A kuty az ember legjobb bar�tja..! Ne feledd!:)


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Több mint egy éven át meséltük el ezeken a hasábokon tapasztalatainkat és élményeinket kezdetben négy, majd újabb kilenc kisfarkas felneveléséről. Eközben nagyon sokan kerestek meg bennünket, és faggattak arról, hogy pontosan miért fogtunk ebbe a kísérletbe, nem ártunk-e az állatoknak azzal, hogy mesterségesen neveljük fel őket, és végül, mennyire sikerült kutyává formálni védenceinket. Sorozatunk befejező részében ezekre a kérdésekre szeretnénk választ adni.


Az Enikő által nevelt két farkas, az egyéves Minka és a néhány hetes Ursula barátkozása.A réten felriasztott nyúl szerencsére még gyorsabb volt, mint tízhetes üldözője.Kisfarkasaink rendszeresen találkozhattak idegen kutyákkal és emberekkel, hogy úgy nőjenek fel, mint egy jól szocializált családi kutya.


A vadállatok fogságban tartásának etikai megfontolásai
A kutya, amely mesterséges faj, és hosszabb távon ember nélkül sehol a világon nem fordul elő, illetve fennmaradása emberi jelenlét híján nem biztosított, senkiben nem veti fel azt a kérdést, milyen jogon tartjuk magunk mellett, milyen alapon korlátozzuk mozgási, szaporodási, táplálékszerzési és egyéb szabadságában. Nem így a farkas.
Bárki jogosan kérdezheti, honnan vesszük a bátorságot, hogy a vadonban évmilliókon át fennmaradó, az embert egyenesen kerülő faj példányait magunkhoz vegyük, és mesterséges feltételek közé, még az emberek
számára is zsúfolt élettérbe kényszerítsük. A felvetés a legmesszebbmenőkig jogos, a válaszadás azonban
sajnos nagyon nehéz. Annyi bizonyos, hogy a farkasok fogságban tartása és fogságban történő szaporítása önmagában, mint különálló és minden egyébtől független probléma, nem kezelhető. Ha ezen a kérdésen gondolkodunk, lépésről lépésre azzal a végső dilemmával kell szembenéznünk, hogy egyáltalán van-e az embernek bármiféle joga, felhatalmazása bármilyen vadállatot, amely egyébként az ember gondoskodása nélkül is fennmaradna (sőt!), rács mögé dugni, szabadságát visszavonhatatlanul elvenni.
Félrevezető ezt a kérdést morális problémának

tekinteni, hiszen a morál definíció szerint olyan mesterséges fogalom, melyet az ember alkotott, az emberi társadalmakon belül alkalmazandó és ráadásul kultúránként mást jelent. Az állatok fogságban tartásának és általában valamennyi állatvédelmi problémának a kérdését indokoltabb és célravezetőbb biológiai, tudományos és ésszerűségi alapon megközelíteni. Ez
azonban természetesen nem olyan egyszerű, ahogyan hangzik, hiszen rendkívül összetett, komoly időtávlatokat átölelő folyamatokat kell értékelni, előrejelezni számos, egymástól meglehetősen különböző nézőpontból.
A fogságban tartás kérdése olyan probléma, amelyről az állatkertekkel hivatásosan foglalkozó szakemberek is késhegyig menő vitát folytatnak mind a mai napig. Éppen ezért mi sem vállalkozhatunk arra, hogy minden szempontból kielégítő választ adjunk. Mindössze arra tehetünk kísérletet, hogy eddigi tudásunk, tanulmányaink és saját tapasztalataink alapján megkíséreljünk állást foglalni, fenntartva, hogy a véleményünk mai gondolkodásunkat tükrözi, és a bennünket érő hatások miatt a későbbiekben még jelentős változásokon eshet át. Ennek alapján úgy véljük, hogy az állatkertekben bemutatott vad-állatfauna fenntartása elfogadható lehet, amennyiben a

létesítmények kezelői elsőrendű szempontként az állatok jólétét, a továbbiakban pedig állatvédelmi, az élővilág változatosságát célzó törekvéseket, valamint az oktatást, kutatást, ismeretterjesztést tartják szem előtt. Ugyanakkor arra is szeretnénk felhívn
i a figyelmet, hogy nem lehet az állatok fogságban tartását általában értékelni, mivel a különböző fajok meglehetősen különböznek abban a tekintetben, mennyire teszi lehetővé természetes életmódjuk, hogy fogságban kielégítő feltételeket lehessen biztosítani számukra. Egyes fajok esetében az állatkerti fogság és az állat jóléte (a "welfare") szinte összeegyeztethetetlen, ilyenek például az elefánt, a delfin és a főemlősök. És meg kell vallanunk, hogy kifinomult szociális élete és területigénye miatt a legtöbb esetben a farkast is ide kell sorolnunk. Nagyon körültekintően kell érvelnünk tehát, ha farkasszelídítési próbálkozásainkat elfogadhatóan szeretnénk megindokolni.
Fogságban élő farkasfalkák
Miért lehet az, hogy vadon élő sarki vagy fehér farkasok alig mutatnak félelmet az emberrel sze

Link szövege

Üzenetküldés
Háth van még mit fejleszteni az oldalon de haladun...:)

E-mail címed:
Szöveg:

Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



márkix** [ 2008-11-09 21:50 ]





gesg [ 2008-11-03 18:46 ]

szar






Üzenőfal


Név:

Üzenet:





Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!